Kiegészítő információk a tematikákhoz
Útkategóriák
Autópálya
Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági - országok, országrészek, illetve régiók közötti -, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.
Autóút
Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.
Gyorsforgalmi utak csomóponti ág
Az autópályák és autóutak csomópontjainak összekötő pályái, összekötő ágai, gyűjtő-elosztó pályái, valamint kiválási és becsatlakozási elemei, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak. (Az átmenő főpálya - igazgatási szempontból - a gyorsforgalmi út részét képezi.)
Elsőrendű főút
Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése - ha megengedett a balra kanyarodás - az csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.
Másodrendű főút
Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz - csak kivételes esetben - létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.
Összekötő út
A településeket egymással és a főúthálózattal kötik össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását.
Bekötő út
Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét.
Állomáshoz vezető út
A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbusz-pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba.
Egyéb csomóponti ág
Nem gyorsforgalmi utak - minimum 30 méter hosszú - csomóponti ágai.
Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi út
Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.
(forrás: 1. számú melléklet a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelethez)
Díjas utak
Díjkategóriák:
D1 díjkategória
A motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is.
D2 díjkategória
A 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese (járműszerelvény).
D3 díjkategória
A 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese (járműszerelvény).
D4 díjkategória
A D1, D2 vagy D3 díjkategóriába nem sorolható valamennyi gépjármű.
Szakaszok:
Fizető szakasz D1, D2, D3, D4 kategóriára (D)
Fizető szakasz D2, D3, D4 kategóriára (D234)
Fizető szakasz D2, D3, D4 kategóriára, autóbusz kivételével (D234T)
Fizető szakasz csak D4 kategóriára (D4)
Behajtani tilos D4 kategóriára (T4)
(forrás: 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet, 37/2007. (III. 26.) GKM rendelet)
Forgalmi adatok
ÁNF:
Évi átlagos napi forgalom (j/nap, E/nap). Egy keresztmetszeten áthaladó napi forgalom naptári évi átlaga. A közúti forgalom nagyságának kifejezésére általánosan használt mérőszám. A fogalmat egyaránt használjuk járműosztályokra és összesített járműosztályokra. Az utadat.hu weboldalon közölt adatok egységjármű/nap (E/nap) mértékegységben értendők.
Egységjármű (E):
A forgalomtechnikai számításban a különféle járművek egymástól eltérő forgalmi jellemzőinek kiküszöbölésére szolgáló, az átlagos személygépkocsi jellemzőivel rendelkező, elméleti jármű. Minden jármű annyi személygépkocsi-egységet képvisel, ahány személygépkocsi át tudna haladni ugyanazon a keresztmetszeten ugyanannyi idő alatt, amíg az adott jármű áthalad. Az egyes forgalomszámlálási járműosztályok egységjármű szorzói az alábbiak:
| Járműosztály | Külterület | Belterület |
| Személygépkocsi és kistehergépkocsi | 1,0 | 1,0 |
| Autóbusz (egyes) | 2,5 | 1,8 |
| Csuklós autóbusz | 2,5 | 2,5 |
| Közepesen nehéz kéttengelyes tehergépkocsi | 2,5 | 1,4 |
| Nehéz tehergépkocsi | 2,5 | 1,8 |
| Pótkocsis tehergépkocsi | 2,5 | 2,5 |
| Nyerges szerelvény | 2,5 | 2,5 |
| Speciális nehéz jármű | 2,5 | 2,5 |
| Motorkerékpár + segédmotoros kerékpár | 0,8 | 0,7 |
| Kerékpár | 0,3 | 0,3 |
| Lassú jármű | 2,5 | 2,5 |
(forrás: ÚT 2-1.109:2009 számú, az „Országos közutak keresztmetszeti forgalmának számlálása és a forgalom nagyságának meghatározása” című Útügyi Műszaki Előírás)
Őrjáratos utak
Azok az utak, illetve útvonalak, amelyeken az út állapotát a közút kezelője rendszeresen ellenőrzi, a védekezés pedig - szükség szerint - az út teljes hosszán, rendszeresen, éjjel-nappal, vegyi és/vagy érdesítő anyaggal történik a síkosságtól függően. A hóeltakarítás során ezek az utak elsőbbséget élveznek.
Az őrjáratos rendszerbe tartoznak az I., II., III. és - indokoltság esetén - a IV. szolgáltatási osztályba sorolt közutak.
Rajonos utak
Azok az utak, ahol az út állapotát az útellenőrökön kívül csak a kritikus időszakokban kivezényelt elhárító gépkocsi vezetője ellenőrzi, a védekezés pedig nem terjed ki az út teljes hosszára, csupán annak veszélyes részeire (ívek, emelkedők stb.). A munkavégzés rendjét és a kötelező védekezési szakaszokat a tisztántartási tervben kell meghatározni. A hóeltakarítás során ezek az utak az őrjáratos utak után következnek.
A rajonos rendszerbe tartozik a IV., V. és VI. szolgáltatási osztályba sorolt közutaknak a tisztántartási tervben meghatározott része.
Az ún. fehér utak
Azok az utak, amelyek nem tartoznak sem az őrjáratos, sem a rajonos rendszerbe. Ezeken az utakon, útszakaszokon a síkosság elleni védekezésről nem kell rendelkeznie a közútkezelőnek, az ellenőrzés pedig csak az útellenőrzés gyakoriságával történik. A hóeltakarítás az előző pontokban rögzített feladatok elvégzését követően végezhető és csak olyan mértékig, hogy az út személygépkocsival járható legyen.
(forrás: 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet)
Baleseti adatok
Súlyozott baleseti mutató:
A térkép a szakaszhosszra vetített súlyozott relatív baleseti mutatót ábrázolja, az elmúlt három év (2007, 2008, 2009) személysérüléses közlekedési baleseteit figyelembe véve. A súlyszámok az egyes baleseti kimenetel típusok nemzetgazdasági-veszteség költségeit alapul véve kerültek meghatározásra, melyek az alábbiak: halálos: 150, súlyos: 10, könnyű: 1. A térképen szereplő szakaszok a forgalomszámlálási szakaszokkal azonosak.
A szakaszokra vonatkozó értékek számítása az alábbi képlet alapján történt:
Halálos kimenetelű az a baleset, amelyben legalább egy személy a baleset helyszínén, vagy a balesetet követő 30 napon belül meghalt.
Súlyos sérüléses az a baleset, amelyben legalább egy személy súlyosan megsérült.
Könnyű sérüléses az a baleset, amelyben legalább egy személy könnyen megsérült.
